Kell-e temetni a 2025-ös növekedést? Várjunk azért még vele!

Azt gondolhatnánk, hogy a 2025-ös növekedés teljes mértékben a gazdasági szereplők idei cselekedeteinek függvénye, azonban a matematika szomorú valósága, hogy annak egy jelentős része már mögöttünk van. Sporthasonlattal élve, a szezonbeli jó teljesítményt a felkészülési időszakban kell megalapozni. 

Ennek az oka az úgynevezett áthúzódó hatás, angolul carry-over effect. Hogy megértsük, ez hogyan is működik, vegyük alapul egy adott negyedév növekedését. A negyedéves GDP-bővülés azt mutatja meg, hogy a megelőző év azonos időszakához képest mennyivel nőtt a gazdasági teljesítmény. Ez praktikusan megegyezik azzal, hogy az adott év egyes negyedévei között mekkora volt a növekedés.  

Viszont ha ezt a gondolatot átültetjük a gyakorlatba, azt láthatjuk, hogy például  

Az éves GDP-bővülés tehát jelentős részben, tanulmányok szerint akár harmadában is, a megelőző évi gazdasági teljesítmény függvénye. Ebben a tekintetben kiemelten fontos lesz a 2024 negyedik negyedéves emelkedés mértéke, mivel ezt 3 negyedévig használjuk majd az éves növekedés meghatározásakor, míg az idei évből a legfontosabb az első negyedév lesz, amely 4 negyedévig „marad” majd velünk. 

Január végén fontos GDP-adat érkezik 

A tavalyi negyedik negyedéves GDP első becsléséhez ugyan még meg kell várni a január végét, azonban már vannak havi adataink néhány ágazatból, amelyek irányadók lehetnek, hogy hogyan is teljesített a magyar gazdaság. A kiskereskedelmi forgalom volumene októberben 1,2, míg novemberben 0,6 százalékkal nőtt a megelőző hónaphoz képest. Még ha a novemberi szinten is stagnál a forgalom decemberben (számítani lehet további bővülésre), a negyedéves ráta akkor is 1 százalékos emelkedést jelezne az ágazatban. Az ipar esetében az októberi 2 százalékos növekedést novemberben 1,6 százalékos zsugorodás követte, itt a decemberi stagnálás negyedéves alapon 0,3 százalékos bővülést adna az ágazatban.  

Bizakodásra ad okot az építőipar és a turizmus teljesítménye 

Az építőipar vonatkozásában még csak az októberi adat áll rendelkezésre, az havi alapon jelentős, 4,6 százalékos bővülést jelez. Stagnálást feltételezve itt is, az utolsó negyedév 1,3 százalékos növekedést mutatna. Megemlítendő még a turizmus is, itt az októberi és a novemberi adatok is bizakodásra adnak okot, mindkét hónapban dinamikus bővülést láthattunk éves alapon. Némiképp árnyalja a képet, hogy a termelés és a bruttó hozzáadott érték alakulása nem egyezik meg, illetve hogy a gazdaság nagyobb részéről nincsenek havi gyakoriságú adataink, azonban a fenti területek bővülését tekinthetjük irányadónak a gazdasági ágak közötti kapcsolatok okán. 

Mi várható 2025 egészében? 

Látható tehát, hogy egyelőre bizakodásra adnak okot a megjelent adatok a negyedik negyedéves gazdasági teljesítményt illetően, még egy kedvezőtlennek tekinthető, decemberi stagnálás esetén is felfelé indulhat a gazdasági egésze.  

Ahogy nem tanácsos előre inni a medve bőrére, úgy nem szokás a műtét előtt megkezdeni a temetés szervezését sem. A szakmai diskurzus tiszteletben tartása érdekében várjuk ki a tavalyi negyedik és még inkább az idei első negyedéves gazdasági számokat, és csak utána értékeljük újra a gazdasági kilátásokat!  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Pixabay

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.